Csokit vagy csalunk túra Mosdóson! - Október 31.

 Ez a blog bejegyzés azért készült mert végtelenül büszke vagyok a közösség összetartó erejére.

Volt egyszer egy Halloween Mosdóson...

Idén hárman, két anyuka társammal összefogtunk és Halloweeni csokigyűjtést szerveztünk Mosdóson. Fanni és Szandi időt és energiát nem sajnálva vetették bele magukat a szervezésbe , kisgyerekek és munka mellett. Ők ketten vették ki a munka oroszlánrészét, hisz bevállalták az édesség begyűjtését, kiválogatását, valamint a karszalag kiosztást.

Mivel magánszervezésű esemény volt, ezért a nevezés feltételének egy csomag édességet szabtunk meg, amiért a gyermekek karszalagot kaptak. Íme a plakátunk, utólag kiderült hogy hibás szöveggel hirdettük és nyomtattuk, de ennyi baki belefért.

Az eseményt hirdető plakát: 

Kínáló háznak, összesen 9 Házigazda jelentkezett , ami egy ilyen kis faluban ahol mi élünk , bőven elegendő, majdnem minden utcára jutott egy kínáló. valahol többen is. A házak szimbólumokat kaptak, mi pedig fejtőrökkel készültünk, ami egy játék lett volna, mikor milyen jelképet kell keresnünk sétánk során.

Íme a fejtörők:

Ruhám, körmöm fekete,

Seprűn szállok körbe-körbe.

A vas orrom ha szúrja szemed,

Egy bájitallal eltüntetlek!

 

(Boszorkány)

 

Nagy bajszú, de nem harcsa,

Egyik cirmos, a másik meg tarka.

De légy óvatos, a fekete veszélyes,

Ha eléd szalad, lőttek a szerencsének!

 

(Macska)

 

Halloweeni, sötét estéken,

Égő szemmel ül a kertben.

A színe, az narancssárga,

És gömbölyű a formája.

 

(Töklámpás)

 

Magas tornyaim régóta üresen állnak,

Nem látogatnak engem, csak a nagyon bátrak.

Szellem, lidérc itt a ház ura,

Ki belép a kapumon, hamar sikítva fut haza.

 

(Kísértet kastély)

 

Fehér vagyok, de nem a tejtől,

Attól csak erősödöm.

Nem tart engem kötőszövet,

de mégis együtt állok össze.

Én vagyok a tested váza

és a Halloweeni jelmezek királya.

 

(Csontváz)

 

Mi ez, csak nem huhogás?

Hiába keresel, szemeddel nem találsz.

Földön rekedt lélek vagyok,

Már csak ijesztgetni tudok.

 

(Szellem)

 

Alig lát, de jó a füle,

Nappal alszik, éjjel él,

Négylábú, de szárnya is van,

Úgy is hívják, bőregér.

 

(Denevér)

 

Rongyos ember, ijesztő, csúf,

Csüng a kertben ócska lécen.

Szél pofozza, áll nyugodtan,

Zápor mossa, meg se moccan.

 

(Madárijesztő)

 

Sző, fon, nem takács,

Hálót feszít, nem halász,

Rezzenést vár lesben állva,

Hogy meglegyen a vacsorája.

 

(Pók)

 

Térképünk a csokigyűjtésre:

 

 

 

 

Az eseményre 67 mosdósi és környékbeli gyermek jelentkezett , aminek mi nagyon örültünk, hiszen nem számítottunk ekkora érdeklődésre.

Viszont elkezdtünk aggódni, és gondolkodni a B verzión ,vagyis az esőnapon.És itt jöttek a bonyodalmak...67 gyermek, kísérő és a kínálókhoz való alkalmazkodás. Valamint volt egy "Esőnapunk" amire még több esőt és vihart jósoltak mint  kedd estére. Ezért úgy döntöttünk, megpróbáljuk a napján lebonyolítani a gyűjtést. Viszont, tudjátok, ember tervez, Isten végez...Egy órával az esemény előtt leszakadt az ég. 

Izzottak a telefonvonalak, közös chat üzenetek, végül fél óra alatt feldíszítettük a parkot és felkészültünk a gyerekek fogadására külső helyszínen. Közvilágítás híján, zseblámpákkal, mécsesekkel, világító tökfejekkel leptük el a parkot és raktuk ki az osztóhelyhez vezető utat.

Az eső ellenére a névsor olvasás szerint mindenki eljött, beöltözve, készülve, kis kosarakkal a karjukon ami biztosított minket, hogy jól tettük, hogy nem napoltuk el az eseményt.

A kínálók külön csomagokat készítettek minden gyermek számára, hogy biztosan mindenkinek jusson. Külön köszönet érte, hogy időt és energiát nem sajnálva készültek, dekoráltak és a váratlan helyzetet, rugalmasan kezelték.

Az eső és a kicsit szétesett szervezésünk mellett is azt mondom, hogy egy nagyon jól sikerült program volt, rengeteg boldog cukorka gyűjtögetővel, vidámsággal és ötletes jelmezekkel. 

Én pedig hálás vagyok, hogy ilyen emberekkel vagyunk körülvéve , akik minden helyzetben is megteszik a tőlük telhetőt.

 

Üdvözlettel,

 

Kata