A tökfaragás egyáltalán nem idegen hagyomány, magyarlakta területeken is szokásban volt, a végeredményt többnyire ijesztgetésre használták.
Bár maga a tökfaragás és az abból készített lámpa Világszerte, Magyarországon is régi hagyomány. a 20. század eleji paraszti világban kifejezetten kedvelt volt Magyarországon a töklámpások készítése, amivel ijesztgették, heccelték egymást a fiatalok. " Betakarítást követően;többnyire úgy ismerte a köznyelv, hogy "tökvicsori, néhány tájegységen kifejezetten halottak napja és mindenszentek idején faragtak csak tököt. A népszokás Erdélyben is elterjedt volt.
Egyes tájegységeken a Luca-tök volt ismert, ami természetesen Luca-napra készült. A faragott tököt ebben az esetben is gyertyákkal világították ki, és a cél szinten az ijesztgetés volt. Az Amerikában olyan jellemző halloweeni tök valójában az európai kultúrkörből került ki, majd onnan importáltuk vissza.
Érdekesség: Cucurbita tök-fajok csak Amerika felfedezése után spanyol közvetítéssel kerültek Európába és Ázsiába. A kabaktök és a dinnye jelentenek kivételt a tökfélék közül, melyeket a Mediterráneumban és Ázsiában már az ókorban is haszonnövényként műveltek.
A faragott lámpás kettős célt szolgált. Egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt a halottak szellemeinek világított, hogy hazatalálhassanak.A hagyomány szerint az igazi lámpást Halloween éjszaka előtt kell faragni, a gonosz szellemek megfélemlítésére. A gyertya is azért kell a belsejébe, hogy kiemelje a szemét, az orrát és a száját, hogy fényes és ijesztő hatású legyen. A faragott tök a kifaragás után körülbelül 5-6 napig jól tartja magát, utána elkezd penészedni. De, ha ecetes vízzel öblítjük át a tök belsejét, ezt az időt további napokkal tolhatjuk ki. Egyesek esküsznek rá, hogy ez a módszer két hétre hosszabbítja meg a töklámpás élettartamát.
A HALLOWEEN TÖRTÉNETE
Egy hiedelem szerint október utolsó napján a legvékonyabb a választóvonal az élők és a holtak világa között. Az elkárhozott lelkek addig barangolnak, amíg meg nem találják egykori lakhelyüket és megpróbálnak visszatérni az élők világába. Már a kelták is védekeztek ez ellen. Október 31.-én miután betakarították a termést és elraktározták télre, megkezdődött a mulatság. Szellemnek öltözve parádéztak az utcákon, hogy a Gonoszt megzavarják és végleg elűzhessék.
A tökfaragás hagyományát a Brit szigetekről származtatják, ahol még fekete retket használtak erre a célra. Bevándorlók vitték be Észak-Amerikába ezt a hagyományt. Időközben az amerikaiak a retket tökké változtatták,mert könnyebben elérhető volt és jobban lehetett faragni, majd a Halloween szimbóluma lett.
Hogy is mondjam el neked?
A halottak napja és a mindenszentek talán a legjobb alkalom, hogy valamit meséljünk a gyerekeknek a halálról, az elmúlásról, és arról, hogy miért emlékezzünk elhunyt családtagjainkra. A Coco című mese gyönyörűen mondja el azt, amit szavakban oly nehéz kifejezni.
A mesében megismerhetjük a mexikói hagyományokat, ami jelentősen eltér a miénktől. Képzeljétek a dél-amerikai családok, november első két napján házi oltárokat építenek elhunyt szeretteik fényképeivel, sokszor pedig a temetőben éjszakáznak az elhunytak sírjai mellett, miközben elviszik a temetőbe a halott kedvenc ételét-italát,sőt, eljátsszák az egykor élt kedvenc zenéit is. Számukra az ünnep az újjászületésről is szólt. Az animációs mese mindenkinek ajánlott, aki igazán bensőségessé szeretné tenni a halottak napját és a mindenszenteket. A Coco tudja azt, amit nagyon kevés mese: beszélni egy témáról, amiről egyébként szinte lehetetlen a hétköznapokban.
De térjünk vissza a magyar történelemhez. Bizony a tökfaragás hagyományáról szóló történet egészen Salamon, Árpád-házi királyunk idejébe nyúlik vissza, aki trónviszályban állt unokatestvéreivel: Gézával, illetve annak halála után Lászlóval. 1081-ben Salamon ugyan elismerte Lászlót, mint magyar királyt, cserében megtarthatta királyi címét és László udvartartást is rendelt mellé, Salamon azonban a királyi udvarban is terveket szőtt a trón visszaszerzésére. Ezek után László biztonsági okokból a visegrádi vár tornyába záratta. Az őröknek parancsba adták, hogy sötétedés után töklámpásokkal világítsák ki a tornyot, hogy éjszaka is szemmel tarthassák a rabot.
Amennyiben eddig túlságosan amerikainak érezted a tökfaragást, most bátran vesd bele magad, és gondolj a magyar ősökre, akik már több, mint száz évvel ezelőtt is hasonló faragványokkal ijesztgették egymást a paraszti világban, valamint világításra is használták. Én például imádom a ház körüli díszítést ezekkel a lámpásokkal. Idén nem termelek komposzt hulladékot sem, egyik "örök"töklámpásom a Kik-ben vásároltam, a másikat pedig a Taszári piacon.
Ha tetszett a bejegyzés, látogass el Facebook oldalamra,vagy ha inkább Instagramon nézelődsz, ott is megtalálsz.
Ha pedig együttműködnél Velem, írj, a katucizolnai@gmail.com e-mail címre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése