Mostanában a tök dekoráció mellett, megjelentek a hétvégi Halloween partik is kis Hazánkban. Van aki mellette van, és ezerrel készül rá, van aki teljesen ellene, hisz nálunk Mindenszentek ünnepéről szól ez a pár nap. A Halloween igazából Október 31.-re időzített, így aki él ezzel a lehetőséggel sem követ el nagy hibát, ha felvette ezt az új szokást. Azt tudjuk, hogy ilyenkor pókok, denevérek, tökfaragások lepik el az üzletek kirakatát, a boltok polcain vámpír, boszorkány, múmia jelmezek sorakoznak, külföldön pedig Gyerekek csoportokban járnak házról házra "CSOKIT VAGY CSÍNYT! " jelszóval. De tudjuk, hogy mit is ünneplünk? Ebben a bejegyzésben utána járunk pontosan mit is jelent a "Halloween ".
A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep október 31. éjszakáján (a Mindenszentek (All Hallows’ Eve) előtti este[2]), amit elsősorban az angolszász
országokban tartanak, bár mára már az egész világon elterjedt a
divatja. Magyarországon is így történt és az egyébként szomorúságra okot
adó ünnep a Mindenszentek és a Halottak napját megelőző nap bulizós és játékos hangulatú szokásává vált.[3]
Az angolszász ünnep őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és egyéb démonok ünnepe, a samhain volt október 31-én, amely egy kelta halálisten, a druidák istene, Crom Cruach(en) kultuszában gyökerezik.[4] A május 1-jei beltane
ünnep az október 31-ei samhain ünnep „ellenpontjaként” az esztendő
„napos” felének eljövetelét jelentette, amin emberáldozatokat is
bemutattak a druidák.[5]
A Halloween ünnepben idővel összemosódott a római Pomona, a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepe; a Parentalia, a holtak tiszteletének szánt nap; a Lemuralia ünnep, ami a római vallásban
olyan ünnep volt, amelynek során az ókori rómaiak ördögűzési rítusokat
hajtottak végre, hogy kiűzzék a halottak rosszakaratú és félelmetes
szellemeit a házaikból; valamint a pogány kelta samhain ünnep, amit október 31-én tartottak, és amit ők az óév utolsó napjának is tekintettek. A druidák hite szerint a szellemek, azok közül is inkább a gonoszak, ilyenkor látogattak fel az élő emberekhez az alvilágból.[6]
Az október 31-ét követő napon, szinte az angolszász országokkal
egyidőben ünnepel a katolikus kereszténység is. A kereszténység
elterjedésével az őskeresztény szokásokat a pogány
ünnepekhez igazították az ősi szokások betiltása helyett. Így az
egykori kelta halottkultuszhoz kapcsolódó téli napforduló időpontjában
megtartott pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepévé vált (omnium sanctorum). A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, miután a Hadrianus római császár a pápának ajándékozta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont. A pápa átalakíttatta az Agrippa tervei alapján emelt hatalmas templomot, és 609. május 13-án felszentelte. A Pantheon eredetileg Bosszúálló Jupiternek, Venusnak és Marsnak volt szentelve. Bonifác a pogány szentélyt Szűz Máriának és a vértanúknak ajánlotta. A krónikák szerint több mint 28 kocsi hordta a keresztény vértanúk csontjait a római katakombákból
a templom főoltárába. A szent ereklyék ekkor kerültek először olyan
helyre, amely azelőtt pogány istenek tiszteletére épült, így vált a
minden pogány isten temploma keresztény Mindenszentek templomává. III. Gergely pápa a 800-as években „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” emléknapját november 1-re helyezte át.[7] A Mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap pedig, amikor a »küzdő egyház« (ecclesia militans) a »szenvedő egyházról« (ecclesia patiens) emlékezik meg. A római katolikus egyház november 2-án tartja a Halottak napját, amely ekkléziológiailag a "szenvedő egyház" (ecclesia patiens) ünnepe.,
A protestáns keresztények a reformáció napját ünneplik október 31-én, annak emlékére, hogy a hagyomány szerint 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét
Szent Patrik működésének hatására, aki az 5. század második felében tevékenykedett misszionáriusként Írországban, a kereszténység és a kelta pogányság keveréke, a Culdee-i kelta kereszténység (en)
jött létre. Az ősi druida hit megfért az új tanításokkal és egészen
addig virágzott, míg az angol hódítók el nem foglalták és meg nem
semmisítették. Írországban október 31. éjszakája a mindenszentek éjszakája (All Hallows' Eve) nevet kapta. November első napja volt a keresztény ünnepnap, a mindenszentek napja (All Saints' Day vagy All Hallow's Day).
forrás: wikipédia
Hasznosnak találtad a posztot? Iratkozz fel a hírlevélre, hogy elsőként értesülj a friss bejegyzésekről.
Ha tetszett a bejegyzés, látogass el Facebook oldalamra, vagy a folyamatosan megújuló Instagram profilomra.
Kata💋
